Ebben a 4 évben a testület már kisebb létszámmal működött, s a bizottsági szerkezetek is átalakultak. Maradtam bizottsági elnök, de az oktatás mellé a művelődés és a sport is "megérkezett". Növekedtek feladataink, de a bizottság és a testület is jól fungált. A költségvetés mindig biztos hátteret adott a működéshez, de jutott pénz a fejlesztésekre is. A város látványosan fejlődött, szépült, s tudott figyelni polgáraira is.
Hadd említsek meg egy néha "hálátlan" feladatomat, amit ugyanakkor szívesen csináltam. A civil szervezetek pályázata keretében javaslatot kellett tennem a támogatásokra. Persze a testület döntött, de itt sok érdek kapcsolódott össze. Mégis azt hiszem, sikerült jó döntéseket hoznunk. A pályázat pedig példaértékűnek számít a környéken (máig megvan). csakúgy, mint az intézmények különféle programjainak támogatása, amelyet szintén a bizottságom koordinál.
Írhatnék még sok-sok szép eredményről, elvégzett feladatról, de azt nem itt teszem. Annyi viszont mindenképp idetartozik, hogy éreztem, nem csökkent empátiám: továbbra is legfontosabb feladatomnak éreztem a körzetben élőkkel való kapcsolattartást, a segítést. Egyre többen kerestek, hívtak. Hírleveleimen mindig ott volt/van az elérhetőségem...